Nyári éjszakán a csillagok megszámlálhatatlan sokasága ragyog rád az égről, a csend puhán, lágyan vesz körül, a lelked legapróbb rezdülésére is képes vagy figyelni..

Ősszel a fák koronáján mint az ékkövek pompáznak a színek, harsogó sárgák, ropogós pirosak, zendülő zöldek. Az erdő betakarózik ezzel a változatos, puha lepellel, felkészül a tél nyugalmára. A gombák még utoljára megemelik a kalapjukat mielőtt álomba szenderülnek..

Télen amikor a hókristályok befagyasztják a pillanatot, a kékes- fehér uralja a Völgyet, minden növény és állat csöndesen pihen és várja a megújulást.

Tavasszal a friss, zamatos erdő ontja az illatokat, az ölelő napsugár neveli a lágy szellőben hajladozó zsenge fűszálakat, az élet új ígéretét látjuk minden élőlényben, virágban..